dr kormendy miklos n 468Itt a nyár, felnőttek, gyerekek a jó időt és a szabadságot kihasználva a nap legnagyobb részét a szabadban töltik. A nyári melegnek lehetnek kellemetlen mellékhatásaik is, ezek közé sorolhatjuk a különféle bogarak – hol veszélytelen, de akár életveszélyessé is válható – csípéseit.
Ezekről kérdeztük dr. Körmendy Miklóst, a Szent Imre kórház bőrgyógyászatának vezető főorvosát.

- Ilyenkor nyáron talán a szúnyogok okozzák a legtöbb kellemetlenséget. Igaz-e az állítás, miszerint egyesek érzékenyek a szúnyogcsípésre, mások szinte észre sem veszik, ha megcsípi őket?
- Igen, egyes emberek erős viszketéssel és bőrpírral reagálnak, másokon alig látszik a csípés nyoma. Nagyon fontos a megcsípett egyén életkora és immunrendszerének állapota is, hiszen fiatal csecsemőkorban és öregkorban általában alig marad nyoma a csípésnek, kisdedkorban nagyon gyakori a makacs, hólyagos-göbös reakció a csípés helyén, kamasz- és felnőttkorban átlagos a reakció erőssége.

Fekete Ferenc

Dr. Fekete Ferenc urológus szakorvost a Magyar Szexuális Medicina Társaság vezetőségi tagját kérdeztük az idősödő férfiakat érintő problémákról
- Az elmúlt hetekben a koronavírus-pandémia okából sokan dolgoztak, - dolgoznak még ma is - otthon, home-office üzemmódban, így talán több idő jut a magánéletre. Ha valakinek éppen ebben az időszakban potencia-problémája volt, van, és Önhöz, a klinikához fordult, hogyan lehetett neki segíteni?

2018 FGA stressz közismert fogalom. Mindenki találkozott már vele, tapasztalta a saját bőrén, ki rövidebb, ki hosszabb ideig. Vannak, akik szinte állandóan küzdenek vele és hatásaival. A téma kapcsán a stresszről, a kiváltó okokról és a következményekről Prof. Dr. Faludi Gábor egyetemi tanárral, az MTA doktorával, pszichiáterrel beszélgettünk.
­- Köszönjük Professzor Úr, hogy vállalta az interjút. Mióta használjuk a stressz kifejezést, hogyan lehet definiálni? Betegség?
­- A "stressz" kifejezést (a latin stringere-ből, angolul: "szorosan húzni„) az 1920-as évek előtt főleg a fizikában használták, utalva egy anyagra kifejtett erő belső eloszlására, amely feszítőerőt eredményez. Az 1920-as és a 30-as években terjedt el biológiai és pszichológiai kutatói körökben, hogy alkalmanként ezt a feszítőerőt, mint betegséget okozó mentális feszültséget vagy káros környezeti tényezőt írták le. Walter Cannon amerikai élettan professzor 1926-ban rámutatott a stressz szerepére, mint olyan külső tényezőre, mely megszakíthatja a szervezet úgynevezett homeosztázisát(1), de mint élmény magyarázata akkor még hiányzott a szakértői és a laikus gondolkodásból.

ToryVeraA karácsonyi szünet után ismét indul az iskola, óvoda, ez izgalmakkal teli időszak. A gyerekeket ismét várja a közösség ezért is fontos, hogy egészségesen és energiával telve töltsék el az év első hónapjait. A témáról Dr. Tory Vera csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, neonatológussal beszélgettünk.

­- Köszönjük Doktornő, hogy gyermekgyógyászati témában hosszú ideje ismét rendelkezésünkre áll és segít eligazodni a témakörben. Mit gondol, mennyiben tér el a bölcsődei – óvodás korú gyerekek vitaminszükséglete az iskolaérett 6-7 éves gyerkőcökhöz képest?

Sipos PeterVannak egészségügyi problémák, amelyek rendkívül kellemetlenek, akadályozzák, hogy a beteg teljes életet élhessen, zavarják a mindennapokat. Egyeseknél nehezítő tényezőt jelenthet ezek természete, aranyér-probléma esetén ez kifejezetten tabu téma, nemcsak a család szűk körében, de sokszor még az érintett személy számára is. Pedig gyakori betegségről beszélünk, amely az esetek többségében egyszerűen és hatékonyan kezelhető. A témáról Dr. Sipos Péter, sebész, gasztroenterológus, proktológus főorvossal beszélgettünk.

II.kerületi kártya -10%

II keruet kartya

Elérhetőségeink

Kapcsolat - kattints!

facebook oldalunk